[{"img":"https://dkaplayground.ad.oszk.hu/131900/131981/Goda_Gabor_1972.jpg","title":"Goda Gábor 1972","description":"Goda Gábor fényképe a Körkép című antológiában\r
Kötet címe: Körkép 1972\r
Kötet megjelenési éve: 1972\r
A kép köteten belüli sorszáma: 7 Goda Gábor (született Grünfeld) (Budapest, 1911. április 1. - Budapest, 1996. április 12.) Kossuth-díjas magyar író, műfordító, színházigazgató.(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Goda_G%C3%A1bor_(%C3%ADr%C3%B3))","topics":["portré","Goda Gábor (1911-1996)","író"],"id":"131981"},{"img":"http://dkaplayground.ad.oszk.hu/019800/019849/kerepesi_goda.jpg","title":"Goda Gábor","description":"Kerepesi temető: 34/1-1-41 Goda Gábor magyar író. Gimnazista korában jelent meg első s egyetlen verseskötete 1929-ben. Az érettségit követően alkalmi munkákból élt. Az újságírásba is belekóstolt, ám mivel nem találta meg egy interjúalanyát, a kor egyik ünnepelt színésznőjét, javasolták neki, keressen más elfoglaltságot. Ezt követően a Független Szemle könyvkiadóban dolgozott, volt lektor és fordító is, 1931-ben pedig a Porond című folyóiratot szerkesztette. Írói pályafutása - a rövid költői kitérőt követően - novellákkal folytatódott, amelyekből több az Újság című lapban is megjelent, s felkeltette a közönség figyelmét. 1936-ban adták ki a Levél a pokolból című elbeszéléskötetét, amelyre Nagy Lajos és Füst Milán is felfigyelt. Az ifjú szerzőről szóló írásaikban elismeréssel szóltak a Goda-novellákban megnyilatkozó kvalitásokról, a pesti polgári világ szociografikus részletezésű leírásáról, a finom és árnyalt lélekrajzról. Az 1930-as években több nagyobb lélegzetű prózai művet írt, amelyeket a világháború után átdolgozott és megjelentetett. A II. világháború éveiben (1939-1945) több alkalommal is munkaszolgálatra hívták be.\r
\r
A világháború után közéleti szerepet vállalt, 1945-1950-ben Budapest kulturális ügyeinek vezetője, először főjegyző, majd kultúrtanácsos lett. 1956-1958-ban tagja volt az Irodalmi Tanácsnak, 1957-1959-ben pedig részt vett az Élet és Irodalom szerkesztésében is. 1958-ban egy évadon keresztül a Néphadsereg Színházának (a mai Vígszínház) igazgatója volt.\r
\r
Novelláival, regényeivel, publicisztikai írásaival a háború utáni szocialista irodalom egyik jelentős alakja lett. Igazi urbánus író volt, műveinek fő színtere a pesti kispolgárság világa volt. Ezt ismerte leginkább, ha számára idegen területre tévedt, például az angyalföldi munkásokról szóló 1952-es kisregényében, a sematizmus közhelyeit valósította meg. Az 1950-es évek második felétől írott műveit is az erősen szatirikus, ironikus látásmód, a fanyar humor jellemezte.\r
(Forrás: Wikipédia)","topics":["Goda Gábor (1911-1996)","síremlék","temető","sírfelirat","dombormű"],"id":"019849"}]

#Goda Gábor (1911-1996)

Goda Gábor 1972

Goda Gábor